~2007.12.01~

S megint bebújok a falam mögé
elzárkozok mindentől és mindenkitől
Üres szavaid csak a falnak ütődnek
és a földre esnek.
Füleim nem hallják hideg szavaid,
szemeim nem látják elbűvölő arcod.
A falam mögött Én jól vagyok,
s a falam mögött Én meghalok
Falam megvéd
s vesztemet is okozza
Üres szavaid a földre esnek
hideg kezeid csak a falat tapogatják
s jeges lelked csak halványan érzi,
szívem melegét.

~2007.11.30~

Te vagy számomra
a megtestesült tisztaság
a ragyogó fehér a mocsokban
az angyal a tömegben
a csoda a reménytelenségben
s a mosoly a könnyek közt.
Te vagy számomra a megtestesült gyönyör,
a forró vágy a hideg télben
a meleg kéz a fagyos szélben
a védő ölelés
a reményt adó kacsintás
s az éltető kacagás.
Te vagy a hercegem,
a körvonal a homélyban
a szín a szintelenségben
a hópehely az ajkamon
s megmentő angyalom.

2007.11.30.~ Hideg

Elfelejtett gondolatok,
elfelejtett érzések
meghiúsult álmok,
kihült székek,
hideg teák
jeges csókok
forró mosolyok
s üres bókok.
Homályos arcok
fakó képek
üres sorok
hideg szavak
fagyos ölelések
jeges csókok
szádra fagyott hazugságok.